Olajkazánhoz használható égésjavító egység

Felszerelés

Az egységet több méretben gyártjuk, 30-, 50-, 100- és 200kW-os kazánig alkalmazható. Az égésjavító egységet az olajtartály (napi tartály) szűrője és az égő szivattyúja közé úgy kell bekötni, hogy a ház oldalán lévő nyíl függőlegesen felfelé álljon. Az olajat alul vezessük be és a felső felén kijövő olajat csatlakoztassuk légtelenítés után az olajégő szivattyújához.

Biztonsági követelmények

A mellékelt pánttal és az önzáró anyákkal biztonságosan rögzítsük az egységet. A bekötő csövet súrlódás, sérülés mentes helyen vezessük, és a keletkező hőtől tartsuk távol. Bekötés után ellenőrizzük a vezeték tömörségét, nem csöpöghet. Kerüljük el a tűzveszélyes állapotot. A szerelést csak hideg kazánon végezzük, az égési sérülések elkerülése végett.

Az égésjavító működése

Az égésjavító egység az üzemanyagban lévő, - az eddig használt szita szűrőn átjutó - apró mágnesezhető fém és rozsdaszemcséket az egység alsó harmadában lévő mágneses szűrőben összegyűjti. A kezelőegység középső részében az olaj könnyebben porlaszthatóvá válik. A legfelső harmadban egy olyan töltést kap az olaj, amitől az elporlasztás után minden szemcse azonos töltésű (egymást taszító lesz), így az eddigi porlasztás után összetapadó nehezen égő nagyobb szemcsék nem alakulnak ki.

Az égésjavító egység hatása

Finoman szűri az olajat, könnyebben porlaszthatóvá teszi, az elporlasztott szemcsék nem tapadnak össze, így ugyanannyi levegőből sokkal több oxigént képes fölvenni az anyag, ettől a láng színe világosabbá válik (az égéshő megnő). A lángkép zömökebb, tömörebb lesz, az eddig esetleg hallható hupogás, lobogás csökken. Az égéslevegőt csökkenteni kell mindaddig, amíg a helyes beállítást jelző szalmasárga szín ismét megjelenik, tehát a kevesebb égéslevegő kisebb füstgázveszteséget, és nagyobb olaj megtakarítást jelent. A könnyebben porlasztható üzemanyag finomabb elporlasztott szemcséket eredményez, és ezek égés közben nem tudnak összetapadni, nem keletkezik annyi korom, jobban elég az üzemanyag, így nem csak egészségesebb füstgázt kapunk, hanem olaj megtakarítás is keletkezik. Az eddig el nem égett üzemanyag szemcsék a torlasztó tárcsán és a kazán hő átadó felületén (csőrendszerén) kokszosodást okoztak. A berendezés huzamosabb használatától nem keletkezik újabb koksz, illetve az eddig képződött szennyeződés lekopása után a kazán hő átadó képessége jelentősen javul újabb energia, olaj megtakarítást jelent.

Az égésjavító tisztítása

A szűrési hatás helyreállítása érdekében - normál üzemeltetés mellett - háromévente célszerű szakműhelyben kitisztítatni az égésjavító egységben lévő szűrőteret.

Javasolt mérések, vizsgálatok

Az égésjavító egység fölszerelése előtt a jól beállított kazánt a lehető legnagyobb pontossággal mindenre kiterjedően célszerű megmérni. Pl.: egy nap alatt, egy óra alatt elhasznált olaj mennyisége a külső hőmérséklet figyelembe vételével azonos belső hőmérséklet biztosítása. Közvetlenül a kazánon füstgáz analízist kell végezni (korom, szénmonoxid, széndioxid, O2, oxigén felesleg) tűztér hőfok, füstgáz hőfok, előremenő víz hőfoka, visszatérő víz hőfoka. Az emissziós mérést az égésjavító fölszerelése után kb. fél órával (meleg kazánon amikor már a visszatérő víz hőfok is azonos) újra el kell végezni. Egy következő napon a fogyasztási adatok újramérése is megtörténhet, melyet a kokszmentessé válás, tisztulás után egy újra szabályozott kazánon ismét célszerű elvégezni. Ez az érték és az égésjavító fölszerelése előtti adatok összehasonlítása adja a megtakarítás mértékét. Hosszú távon az éves felhasználások összehasonlítása (esetleg több év) jelentős olajfelhasználás megtakarítást mutat, ez óriási fűtési költség csökkenést eredményez.